Friday, January 25, 2008

4th Clinic Visit

It’s time for another clinic visit!

This time, kandungan aku dah masuk 17 minggu. First skali lps amik urine, timbang berat badan. I gained a steady 2 kg, so total skang is 67 kg. Dr Sy kata OK. Then dia amik BP, 120/70. Good. Lepas tu dia cucuk sket ujung jari, nak test blood glucose level. Resultnya ialah 6.2 mmol/L. Semua looks fine, Alhamdulillah…

Then naik atas katil utk scan. Awal2 lg aku bgtau Dr Sy, should he be able to see the baby’s sex already, please jgn bgtau aku n Hubs. Dr Sy terkejut gak ngan request kitaorg. I guess x ramai org skang yg x nak tahu the sex of their baby. Aku sebenarnya x sabar nak tahu, almaklumlah the technology is here, manfaatkan lah. But Hubs n mak aku pujuk ckp x yah la tahu dulu… nnt masa nak push bermotivasi sket, semangat nak tahu boy ke girl, plus bila surprise best mcm org dulu2.

Pikir2, betul jugak. Plus aku ni mmg jenis yg bencikan spoiler. Kalo tgk citer2 reality TV shows mcm Survivor ke, Amazing Race ke, The Apprentice ke, ANTM ke, even Hell’s Kitchen pon aku x kan search la kat Net utk tahu dgn lebih awal lg result. Biar la satu dunia dah tahu pon, aku rela tunggu tayangan weekly dia, n bila final siap berdebar2 lg rooting for org yg aku suka, walhal itu adalah show yg recorded ages ago, and dah tayang kat US dah pon. So I guess dgn baby pon sama la. Anticipation itu mmg best.

Masa scan, Dr Sy senyum2, so I’m guessing dia dah tahu baby lelaki ke pompuan, but he kept his words. Mana x nye, baby aku tu tgh duduk posing x ingat nye… Wah, lepaks nye baby duduk terkangkang menghala skrin, mcm gaya aku tgk TV di kala melayan lenguh tgh pregnant begini aje lagaknya. Hehe… like mother like baby. Bagus anak aku nih… Sayang die…

Dr Sy then usha placenta, but still x de perubahan. ‘It’s still too early and there’s plenty of time for it to migrate later,’ kata dia. But dia still catit la dlm buku merah aku sebagai placenta position low lying. X plak dia diagnos kan aku placenta previa. X pe la, like he said, byk lg masa utk placenta tu naik. So far, I’ll take what I’m given with a huge feeling of gratefulness to Allah Al-Mighty. Alhamdulillah Syukur Nikmat…

No comments: